*LAKODALMI KÖSZÖNTŐK
A menyasszony szép virág,
koszorúja gyöngyvirág.
Az a boldog vőlegény
ki azt mondja az enyém.
A menyasszony gyöngykoszorú,
csak az én szívem szomorú,
a menyasszony szíve tája
boldog minden dobbanása.
Virágos a fa teteje,
koszorús a leány feje.
hullani kell a virágnak
esküdni kell a leánynak.
Gyere, rózsám, gyere már,
mert a szívem téged vár,
téged óhajt, téged vár,
téged csókolni nem kár.
Szép a leány, ha lánykort ér,
szép hajával játszik a szél.
Nem is tudja mi a bánat
míg lánybarátival hálhat,
de a leány férjhez megy már,
s kalickába bézárt madár.
Megtudta hogy mi a bánat,
mert az örömtől megvállott.
Estéli beköszöntő
Szerencsés jó estét kívánok mindenkinek,
Valakik e házban begyülekeztek.
A nagy Úristennek áldottai legyenek,
Vőlegény urammal itt örvendezzenek
Akinek van kedve ételre-italra,
Ha van kívánsága a jó apetusra.
Ki a bort nem issza, vizünk elég vagyon,
Akinek az jobb, az ballagjon a folyón.
Mivel most az imák során által estünk,
Vigadjunk végre, ha eddig pityeregtünk.
Eddig csak így volt, ezután is így lesz,
Majd megtudod pajtás, ha feleséged lesz.
Adjon az Ég Ura mindenkinek jó estét,
Hadd kívánjak az esthez jó szerencsét!
Megtekintettem az ételeket a konyhában,
Hozzuk is őket nemsokára szépen sorjában.
Kötelességemnek vagyok a mestere,
Amire a jó gazdám rendelt erre.
Tudják uraim, derék gyerek vagyok,
Az arcom, mint a kikirics, úgy ragyog.
Ismernek engemet urak és hadnagyok,
Tudják, hogy Attilának híres fia vagyok.
A lányok körül forgolódni tudok,
Szeretem a bort is, ha adnak, szaladok.
Vőfélyünk érkezett híres Perzsiából,
Követek érkeztek hozzátok Szittyából.
Utána érkeztek megterhelt tevéink,
És most jönnek elő a pompás étkeink.
Az első tál étel lesz a borjú nyerítés,
Utána érkezik a kemencenyögés,
Csirkeordítása, borjúköhögése,
És az ördögöt hozó kocsi zörgése.
Készülnek az ételek, süt-főz a szakácsné,
Jobban ért ő mindenhez, mint a papné.
Az ételeket jól tudja kavargatni,
De a boroskancsót is tudja hajtogatni.
Nos, uraim, most kimegyek a konyhára,
A sok finom ételek pompás illatára.
Majd megjelenek mindenki láttára,
Ha előbb nem, hát Szent György napjára.
Uraim, az asztal meg vagyon terítve,
Nagytányér kanállal, villával készítve.
Jönnek az étkek is most mindjárt sorjában,
Ez a sok vendég itt nem ülhet hiába.
Nehogy az asztalon az étel meghűljön,
És a melegítése dologba kerüljön,
Tessék hát mindenik helyre telepedni,
Mert a muzsikus már meg fog merevedni.
Húzná ő a nótát az evéshez resten,
Azt hogy üljenek le kegyelmetek menten.
Ami tőlem telik mindent elkövetek,
Hogy az étek mellé vidámságot tegyek.
Ó, mint lestem, ó, mint vártam
Ezt a kedves, szép napot,
Amit a Jóisten
a számotokra elhozott.
Mit is mondjak, mit is szóljak,
Hiszen én még kicsi vagyok,
Nem tudok oly szépen szólni,
Mint szoktak a nagyok.
De szívemnek és lelkemnek
Kívánságát elmondom,
Hogy titeket, fiatal pár
A jóisten megáldjon.
Éljen az új pár!
Dínom-dánom lakodalom,
Étel ital az asztalon,
Mulatozás, heje-haj,
Fusson innen minden baj
Dínom-dánom, én nem bánom,
Elmondom a kívánságom,
Menyasszony, vőlegény,
Mostan felköszöntlek én.
Kicsi vagyok, de halljátok,
Istentõl mit kérek rátok:
Mához huszonöt évre,
Jöjjünk ismét mind ide!
Hej, még csak akkor örülünk,
Ha majd aranylagzit ülünk!
Istentõl most azt kérjük,
Egészségben megérjük!
Éljen az új pár!